Horkay László
Horkay László (Veresmart, 1905 – Debrecen, 1976. jan. 19.): filozófiai író, tanár. A teológiát Sárospatakon végezte, a bp.-i egy.-en doktorált filozófiából és m.–angol szakos tanári oklevelet nyert (1949). 1927–29-ben Zürichben, Edinburgh-ban, Glasgowban és Tübingenben tanult ösztöndíjjal. A Hajdúnánási Ref. Gimn.-nak 1932–47-ben hittantanára, 1944-től ig.-ja volt. 1947-től 1968-ig, nyugdíjazásáig a Debreceni Ref. Gimn.-ban hittant, m.-t és angolt tanított. – M. Böhm és a német idealizmus (Debrecen, 1938); Kant vallásos nézetei (Sárospatak, 1942); Hegel phaenomenológiája (Szeged, 1943); A hegeli viták szerepe az egységes magyar filozófiai műnyelv kialakításában (Magy. Filozófiai Szle, 1970. 5. sz.); Magyar hegeliánusok (Bp., 1971); A magyar nyelvű filozófia története a XVII. század kezdetétől a XIX. század végéig (Bp., 1974); Kant első magyar követői (Bp., 1974); Bevezetés a magyar filozófiai gondolkodás történetébe (Bp., 1977).
