Horvát István
Horvát István (Székesfehérvár, 1784. máj. 3. – Pest, 1846. jún. 13.): történész, nyelvész. ~ Árpád egyetemi tanár apja. Kisnemesi iparoscsaládból származott. 1799 –1805 között a pesti egy.-en tanult, ahol 1805-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. 1802-től 1808-ig Ürményi József országbíró gyermekeinek nevelője, 1809–20 között az országbíró titkára. 1815-től haláláig az OSZK őre. 1823-tól az oklevél-és címertan, 1830-tól a m. nyelv és irodalom tanára a pesti egy.-en, 1833-tól 1837-ig a Tudományos Gyűjtemény szerk.-je. 1836-ban az ogy. 2000 forint évdíjat szavazott meg részére. Az MTA tagjává való megválasztását – az akadémia irányítóival való elvi ellentétei miatt – nem fogadta el. A nemesi hun-szittya ábrándokkal összefüggő kalandos őstörténeti elméleteket szélső formában gyártotta, de hazafias, nemzeti irányának a polgári-nemzeti átalakulást vezető fiatal nemzedék nevelésében is része volt. Vasvári Pál búcsúztatta, Eötvös és Szalay tiszteletben tartotta emlékét. – F. m. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás híres magyar királynak védelmeztetések a nemzeti nyelv ügyében (Pest, 1815); Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből (Pest, 1825). – Irod. Zsilinszky Mihály: H. I. (Bp., 1884); Vass Bertalan: H. I. életrajza (Pozsony, 1884); V. Windisch Éva: Az OSZK könyvtárosai a reformkorban (Tanulmányok Bp. múltjából, 1961); Dümmerth Dezső: H. I. ifjúsága (Egy. Kvtár évk. Bp., 1962).
