Icsey Rudolf
Icsey Rudolf (Bp., 1905. máj. 18. – São Paulo, Brazília, 1987. jan. 8.): filmoperatőr. Eredeti keresztneve: Rezső. Fényképész családból származott, a mesterséget apjától sajátította el. 1919-ben fényképész műhelyben, majd fotólaboratóriumban dolgozott, onnan került a Pedagógiai Filmgyárba segédoperatőrnek. 1925-től 1933-ig a Magy. Filmirodában híradó, 1934-től rövid filmek operatőre volt. 1936-tól a Hunnia filmgyárban játékfilmeket forgatott. Ismeretterjesztő rövid filmeknek (A magyar falu művészete, 1937; Beszélő kövek, 1939) rendezője is volt. 1945-46-ban a Színiak.-n a filmtanszakon tanított. 1947-től külföldön élt. Bécsben, Münchenben másodoperatőr volt, majd Rómában és Milánóban főként rövid reklámfilmek felvételeit készítette. 1955-ben Brazíliába szerződött. A filmszakma megbecsült képviselőjeként háromszor nyerte el a brazil Oscar-díjnak számító Saci-díjat. Mo.-n 1936 és 1946 között termékeny filmoperatőr volt. -I. f. Pókháló (1936); Café Moszkva (1936); Erzsébet királyné (1940); Zárt tárgyalás (1940); Sok hűhó Emmyért (1940); Európa nem válaszol (1941); A szűz és a gödölye (1941); Szíriusz (1942); Férfihűség (1942); Egy szoknya, egy nadrág (1943); Futótűz (1943); Egy ember tragédiája – Madách Imre (1944); Aranyóra (1945); Az elhagyott gyerek (1946). – Irod. Ábel Péter: Magyar csillagok, idegen égen (kézirat).
