Ijjas Antal, Jankovich
Ijjas Antal, Jankovich (Szentgotthárd, 1906. ápr. 27. – Bp., 1980. okt. 21.): író, újságíró. Tanulmányait a pécsi egy.-en végezte, először orvostanhallgató, majd bölcsész. 1925-26-ban a Foederatio Emericana Sabaria corporatiójának krónikása Ijjas Jankovich Antal néven. 1931- ben végbizonyítványt szerzett. Előbb a Mária Kongregáció folyóiratának szerk.-je, 1934-44 között a Nemzeti Újság belső munkatársa és vezércikkírója volt. 1944-ben a szegedi egy.-en egyháztörténetből doktorált. Részt vett a KALOT (Kat. Legények Orsz. Testülete) munkájában. Az Új Ember c. lapnak alapításától (1945) munkatársa, 1957-től 1966-ig, nyugdíjazásáig főmunkatársa, haláláig cikkírója volt. Novellái jelentek meg a Vigilia c. folyóiratban. Első regénye, a Pókháló 1928-ban jelent meg Bp.-en. Megindította és szerk. az Új Élet Regénytársorozatot (1936-1944). egyik szerk.-je és tanulmányírója volt A keresztény egyház története c. könyvsorozatnak (1937). – F. m. Üzenet (novellák, Bp., 1937); A vasgerendák meglazulnak (r., Bp., 1938); Tavaszi dal (r., Bp., 1938); Az ezüst nyíl (r., Bp., 1939); Az emberélet útjának feléig (r. Bp., 1942); Emberek a ködben (r.,Bp., 1943); Széchenyi kapitány (r., Bp., 1943); Külvárosi éjszaka és más elbeszélések (Bp., 1943); Húsz évszázad viharban. Az egyház és a pápaság története (Bp., 1948); A látogató (elbeszélések, Bp., 1960); Isten igaz embere. XIII. János és egyháza (Bp., 1967); A szentek élete (1-2. Bp., 1968); Jézus története (Bp., 1970).– Irod. Szeghalmi Elemér: A korlélek írója (Vigilia, 1982. 10. sz.).
