Illés Jenő, Eugen Illes
Illés Jenő, Eugen Illes (Debrecen, 1877. jan. 28. – Bp., 1951. okt. 17.): filmrendező, operatőr. Gépészmérnöki diplomát szerzett. 1905-től 1939-ig rövid megszakítással Berlinben élt. 1906-ban a Berliner Tageblatt munkatársa, 1908-ban moziig. és a Pathé berlini részlegének főrendezője. Berlinben több regénye jelent meg. 1911-ben kezdett rendezni, eleinte filmszkeccseket, majd híradó- és dokumentumfilmeket forgatott. A Pathé filmvállalat berlini részlegének főrendezőjeként 120 német filmsiker fűződik nevéhez. A berlini Kinoriport filmvállalat alapító tagja (1912). 1915–17-ben Mo.-on tartózkodott és 9 filmet forgatott. A II. világháború kitörését megelőzően tért haza. Mint a némafilm-korszak neves filmszakembere jelentős pedagógiai munkásságot fejtett ki, sok fiatal rendezőt és operatőrt fedezett fel és tanított – különösen az I. világháború idején tevékenyen részt vett a m. film terjesztésében és népszerűsítésében. – I. f. Csonka és béna katonák között (1915, dokumentum); Házasság a Lipótvárosban (1916); Az újszülött apa (1916); Szulamit (1916); János vitéz (1916); Monna Vanna (1916); A világ csak hangulat! (1916); Jobb erkölcsöket! (1916); Manja (1918, német); Der gelbe Schein (1919, német, Pola Negrivel); Das gefährliche Alter (1927, német, Asta Nielsennel).
