Illyés Géza
Illyés Géza (Marosvásárhely, 1870. máj. 24. – Bp., 1951. Aug. 6.): urológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1936, r. 1943). A bp.-i, berlini és párizsi. egy.-en folytatott tanulmányok elvégzése után a bp.-i sebészeti klinikán tanársegéd lett. 1904-ben az urológia magántanára. 1905-től sebész főorvos a bp.-i poliklinikán. 1913-tól a Rókus Kórház urológiai sebészeti főorvosa, az egy.-en az urológia rk. tanára. 1920-tól 1940-ig, nyugalomba vonulásáig az urológia első ny. r. tanára hazai egy.-en. Jelentős módon fejlesztette az urológiai diagnosztikát, valamint a belgyógyászati vesemegbetegedések, a prosztatahipertrófia műtéttanát. – F. m. Az urológia tankönyve (Bp., 1906); Vesesebészet (Bp., 1909); Erfahrungen in der Nierenchirurgie (Berlin, 1911); Über Prostatahypertrophie (Berlin, 1925); Urológia (Bp., 1931).
