Indig Ottó
Indig Ottó (Brassó, 1890. nov. 18. – Bellinzona, 1969. máj. 22.): újságíró, író, színműíró. Jogot végzett a kolozsvári tudományegy.-en. 1916-26-ban a kolozsvári Ellenzék szerk.-je és a kolozsvári Hétfő Reggel (1926) felelős szerk.-je volt. Első verseit a Közös úton (Kolozsvár, 1912) című almanach közölte. Elbeszéléseivel hívta fel magára a figyelmet, sikereit elsősorban a Bp.-en bemutatott színműveivel aratta; a később több nyelvre lefordított Torockói menyasszony a Belvárosi Színházban (1931) száznál több előadást ért meg. Magasiskola c. színművét 1934-ben a Vígszínházban mutatták be. 1938-tól Párizsban, 1951-től Münchenben élt. Több művét megfilmesítették. – F. m. Papírkosár (humoros karcolatok, Kolozsvár, 1922); Játék (vígjáték, bem. Kolozsvár, 1925); Tűz a Monostoron (bem. Nemzeti Színház, 1932); Ember a híd alatt (bem. Vígszínház, 1933); Két ember eltéved (r., Bp., 1936); Kánikula (r., Bp., 1947); Pipacs (r., Bp., 1948). – Irod. Thury Zsuzsa: Barátok és ellenfelek (visszaemlékezés, Bp., 1979).
