Iványi Béla
Iványi Béla (Nagykanizsa, 1878. okt. 27. – Vonyarcvashegy, 1964. jan. 20.): történész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1920–1949). A bp.-i egy.-en 193-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Utána az Országos Levéltárban működött, 1915-től a jogtörténet ny. rk., 1917-től ny. r. tanára a debreceni, 1927–1937-ben a szegedi egy.-en. Nyugdíjba vonulása után a Batthyány és Festetics családok levéltárainak rendezésével és feldolgozásával foglalkozott. Számos tanulmányt, történeti munkát és fontos városi és családi oklevéltárakat tett közzé. – F. m. Bártfa sz. kir. város levéltára 1319 –1526 (Bp., 1910); A márkusfalvi Máriássy-család levéltára, 1243 –1803 (Lőcse, 1917); Mossóczy Zakariás és a Corpus Juris keletkezése (Bp., 1926); A Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy család története 1458-1526 (Oklevéltár, II. Bp., 1928); A gr. Teleki-család gyömrői levéltára (Szeged, 1931); Eperjes m. kir. város levéltára 1245–1519 (I–II, Szeged, 1931–32); A városi polgárjog keletkezése, figyelemmel Buda és Pest városokra (Bp., 1936); A két Zrínyi Miklós körmendi levelei (Bp., 1943). – Irod. Degré Alajos: I. B. (Vasi Szle, 1964. 2. sz.); Vörös Károly: I. B. (Levéltári Közl. 1964. I. sz.)
