Jakabffy Elemér
Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. máj. 17. – Szatmárnémeti, 1963. máj. 19.): nemzetiségi politikus, közíró, az MTA kültagja (1938–49). 1910–18 között munkapárti ogy.-i képviselő, 1922-től 1938-ig a romániai Orsz. Magyar Párt alelnöke, több cikluson át bukaresti kamarai képviselő. 1922-ben megindította a Magyar Kisebbség c. politikai szemlét, melynek szerk.-je volt a lap megszűntéig, 1942-ig. 1923-tól e lap háromnyelvű testvérfolyóiratát is szerk. (Glasul Minoritătilor, Die Stimme der Minderheiten, La Voix des Minorités). 1925-tól kezdve egy évtizeden át képviselte a romániai magyarságot a nemzeti kisebbségek genfi kongresszusain. A Magyar Párt feloszlatása után (1938) mint ennek „baloldali” vezetőségi tagja, megtagadta a félfasiszta Magyar Népközösségben való szereplést, s visszavonult a közéleti tevékenységtől. 1944 nyarán nemzetiségi túszként 8 hónapig Bukarestben internálták. 1945-ben a romániai m. dolgozók szervezetének vezetősége közreműködésre kérte fel, de megrendült egészségi állapotára hivatkozva ezt elhárította magától. – F. m. Erdély statisztikája (Lugos, 1923); A bánsági magyarság húsz éve Romániában (Bp., 1939); Kérelmek, határozatok, tervek, javaslatok és törvényes intézkedések az erdélyi nemzetiségi kérdések megoldására másfél évszázad alatt 1791–1918 (Lugos, 1940).
