János György
János György (Debrecen, 1914. okt. 9. – Bp., 1978. okt. 30.): orvos-vezérőrnagy, ortopédszakorvos, traumatológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1962). A debreceni egy.-en szerezte oklevelét (1938). 1938–42-ben a bp.-i Szabolcs u.-i kórház sebészeti és ortopédiai osztályán dolgozott. 1941-ben belépett az MSZDP-be. 1942-ben munkaszolgálatra rendelték. 1943-ban szovjet hadifogságba esett. 1948-ban tért haza. 1949-ben a Magyar Néphadsereg orvos-őrnagya lett. 1950–51-ben a Petrovszkij vezette III. sz. Sebészeti Klinikán a funkcionális kezelési osztályon dolgozott. 1951-ben a 3. m. egészségügyi csoporttal Koreába ment. 1952-től a Központi Katonai Kórház osztályvezetője, 1955-től a kórházparancsnok tudományos h.-e, 1957-től 1977-ig, nyugdíjazásáig tábornok, kórházparancsnok volt. 1977-ben az Orvostovábbképző Intézet Honvédelmi Egészségügyi Intézetének (OTKI) egy.-i tanárává és ig.-jává nevezték ki. A tábori sebészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Számos szakcikke jelent meg. Az Orvos és Technika szerk. bizottságának tagja volt. – M. A vérátömlesztés napjainkban (Bp., 1950); Sérültek korszerű gyógyítása. A komplex funkcionális kezelés alapja (Bp., 1952); Égési sérülések (szerk., Bp., 1966, 1967). – Irod. F. L.: J. Gy. (Orv. Hetil., 1978. nov.); J. Gy. (Honvédorvos, 1978. nov.).
