Jávorka Sándor
Jávorka Sándor (Hegybánya, 1883. márc. 12. – Bp., 1961. szept. 28.): flórakutató, geobotanikus, az MTA tagja (l. 1936, r. 1943), Kossuth-díjas (1952). Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte, 1906-ban növénytanból doktorált. Rövid ideig a bp.-i egy. botanikus kertjében, 1905-től az MNM Növénytárában dolgozott, 1919-ben a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztossága a növénytár vezetőjének nevezte ki. 1920-ban megfosztotta vezető állásától. 1934-ben lett újból a növénytár ig.-ja. 1940-ben nyugdíjba ment, de haláláig folytatta tudományos munkáját; a felszabadulás után tevékenyen részt vett a tudományos életben és a tudomány népszerűsítésében. Első elnöke, majd tb. tagja a Magyar Biológiai Társ.-nak. – Elsősorban flórakutatással foglalkozott. A mo.-i mellett a Kárpátok és a balkáni flóra kiváló ismerője volt. Több gyűjtő- és tanulmányutat tett a Balkánon. Magas színvonalú tudományos, de mindenki számára közérthető nagy művei mellett kisebb tanulmányok sorozatban tisztázta a florisztika, a növényföldrajz számos részletkérdését. Több mint száz növényalakot ő nevezett el és számos (kb. 40) az ő nevét viseli. Tudománytörténettel is foglalkozott. – M. Magyar flóra (I–II. Bp., 1924–25); A magyar flóra kis határozója (Bp., 1926); Iconographia Florae Hungaricae. A magyar flóra képekben (Csapody Vera rajzaival, Bp., 1931–34); Magyar gyógynövények (Augusztin Bélával, Giovannini R.-vel és Rom Pállal I–II. Bp., 1948); Erdő-mező virágot (Csapody Verával Bp., 1950, szlovákul 1959); A magyar növényvilág kézikönyve (Soó Rezsővel; Bp., 1951); Kitaibel Pál (Bp., 1957); Kerti virágaink. Közép-európai dísznövények színes atlasza (Csapody Verával Bp., 1962). – Irod. Máthé J. I.–Soó Rezső: Búcsú J. S. akadémikustól (az MTA biol. csoportjának közl., 1962. 1–2. sz.); Zólyomi Bálint: Erinnerung an S. J. (Ann. hist.-nat. musei nat. hung. 1962. 54. sz.)
