József főherceg, József Antal János
József főherceg, József Antal János (Firenze, 1776. márc. 9. – Buda, 1847. jan. 13.): Magyarország helytartója (1795), majd nádora (1796–1847). II. Lipót 7. fia. Nádorságának ötvenegy évén át mindvégig a bécsi politika szellemében irányította az ország ügyeit, a módszerek tekintetében azonban nemegyszer ellentmondásba jutott az udvarral. A nyílt erőszak alkalmazása helyett az okos megegyezés, előnyös kompromisszumok létrehozása érdekében fáradozott. Sokat foglalkozott kulturális, városrendezési kérdésekkel; nagy gonddal irányította az MNM gyűjteményeinek, életét, mindenekelőtt az egyre bővülő könyvtárnak (OSZK) nagyobb arányú bővítését gondoskodott a könyvállományának korszerű gyarapításáról. Ugyanígy támogatta az MTA működését, amelynek alapításához ő is 10 000 Ft-tal járult hozzá. E politikának igyekezett megnyerni bátyját, I. Ferencet is. A francia háborúk idején több ízben (1797, 1800, 1809) szervezte és vezette a m. nemesi felkelést. Személyes gondjának tekintette Pest szépítését. Működése alatt történt a Városliget rendezése, modern kiépítése, a Nemzeti Múzeum és a m. tisztképző Ludovika Ak. épületének felépítése, az 1838-as árvíz utáni Pest helyreállítása. 1799-ben feleségül vette Alexandra Pavlovnát, I. Pál orosz cár lányát, tiszteletére hangversenyezett Budán Beethoven. – Irod. Domanovszky Sándor: J. nádor iratai (I–III. Bp., 1925–35); Domanovszky Sándor: J. nádor élete (I–II. Bp., 1944).
