Juhász István
Juhász István (Nagyenyed, 1913. ápr. 16. – Kolozsvár, 1984. szept. 13.): romániai magyar ref, teológiai tanár. Teológiát Kolozsvárt tanult 1933-36-ban, de hallgatott a bukaresti és nagyszebeni ortodox teológiákon is. 1936-37-lien Bukarestben segédlelkész, 1937-től szenior a kolozsvári teológiai ak.-n, 1939-től a bukaresti ref. diákotthon ig.-ja, 1940-ben Debrecenben teológiai doktor, 1940-től referens a kolozsvári ref. kollégiumi ig.-tanácsnál. 1941-1944 között az Erdélyi Tudományos Intézet (ETI) munkatársa. 1944-től a kolozsvári teológiai fakultáson, majd a Prot. Teológiai Intézetben oktatott – 1960-tól 1966-ig rektora – az egyháztörténetnek előbb h., 1948-tól r. tanára volt nyugdíjazásáig (1983). Egy évig (1947) Debrecenben teológiai magántanár. 1972. szept. 17-én a debreceni ref teológiai ak. tiszteletbeli doktorává avatta. – Számos cikke, tanulmánya hazai és külföldi egyházi és tudományos folyóiratban jelent meg. Közzétette Fogarasi Sámuel önéletírását (Bukarest, 1974). Kéziratban is maradtak művei. – F. m. Az erdélyi román egyház története (Az Út, 1936); A legújabb Mélius-tanulmányok (Az Út, 1937); A reformáció az erdélyi románok között (Kolozsvár, 1940); Középkori nyugati misszió és a románság (Kolozsvár, 1942); Nyugati missziós törekvések arománoknál (Magyarok és románok II. Bp., 1944); Bethlen Miklós politikai pere (Kolozsvár, 1945); A székelyföldi ref. egyházmegyék (Kolozsvár, 1947); Nagyenyedi diákok 1662-1848 (Jakó Zsigmonddal, Bukarest, 1979); Az erdélyi egyházak 17. századi együttélésének kérdései a fogarasi vártartományban (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. 1848-85. Bp., 1986). – Irod. Márkus Mihály: Emlékezés J. L-ra (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. 1984-85. Bp., 1986).
