Just Béla
Just Béla (Bp., 1906 – Mallorca szigete, Spanyolo., 1954. júl. 7.): író, szerkesztő. A bp.-i egy.-en francia tanszék adjunktusa. A Korunk Szava (1931–39) munkatársa, a Vigilia (1935–44) egyik alapítója. Az új-katolikus irodalmi irányzat követője; az ő műveiben érződik legerősebben a francia hatás. 1945-ben Franciao.-ban telepedett le, a grenoble-i és a lyoni egy. m. lektoraként működött (1946–54). Szerk. a Fáklyák az éjszakában (Bp., 1942) és A mai katolikus irodalom kincsesháza (Possonyi Lászlóval, Bp., 1943) c. antológiát. Főleg francia regényeket fordított magyarra. Baleset következtében halt meg. – M. Mécs László (Bp., 1930); A szerelem lélektana Marcel Proust műveiben (Bp., 1932); A modern francia katolikus irodalom (I., Bp., 1935, olaszul Milano, 1934); Hajnali kettő (r., Bp., 1937, olaszul 1939); Szagosmise (r., Bp., 1940); Vörös vagy fekete (r., Bp., 1941); Az eszelősök (r., Bp., 1942, németül, franciául, olaszul, lengyelül is); Dwazen. Les illuminés (Bilthoven-Antwerpen, 1951); Der Mondfischer (r., Nürnberg, 1951); En la mission de Paris (San Sebastian, 1954); Le portefaix de Dieu. Roman de ľapostolat ouvrier (Paris, 1955); Viktor ging ohne Krawatte. Ein ironischer Roman (Würzburg, 1956); Masken (Recklinghausen, 1958). – Irod. Egy sajtóper margójára. Miért nem a könyve bírálatához szól J. B.? (Párizs, 1952).
