Kállay Miklós
Kállay Miklós (Nagyhalász, 1887. jan. 23. – New York, 1967. jan. 14.): politikus, miniszterelnök. Genfben és Münchenben tanult, majd Bp.-en szerzett jogi doktorátust. 1920–22-ben a nagykállói járás főszolgabírója, 1922-től 1929-ig Szabolcs vm. főispánja, 1929–30 között kereskedelemügyi államtitkár, 1931-ben ogy.-i képviselő kormánypárti programmal. 1932. okt. 1-től 1935. jan. 9-ig a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere. 1936-tól 1942-ig az Országos Öntözési Hivatal elnöke. 1942. márc. 9-én Horthy Miklós Bárdossy László helyére miniszterelnöknek nevezte ki. Mivel Bárdossy kizárólagos német orientációját veszélyesnek tartotta és nem akarta teljesen megszakítani a Ny-i hatalmakhoz fűződő kapcsolatait. A Ny-i hatalmak belpolitikáját e cél érdekében alakította. Politikája kudarcra volt ítélve: egyrészt félve a németektől, nem teljesítette az angolszász hatalmak feltételeit, másrészt tárgyalásaival felkeltette a németek bizalmatlanságát, hogy a háború számukra válságos szakaszában Mo. gazdasági és katonai erőforrásaival korlátlanul rendelkezhessenek, 1944. márc. 19-én megszállták az országot. Ugyanezen a napon menedékjogot kért a bp.-i török követségen, majd ezt önként elhagyta, mire a németek elfogták, később koncentrációs táborban őrizték. 1945 után Olaszo.-ban, majd 1951-ben az USA-ban telepedett le. – M. Hungarian Premier: A Personal Account of a Nation's Struggle in the Second World War (miniszterelnökségének emlékiratai, New York, 1954). – Irod. Ránki György Emlékiratok és valóság (Bp., 1964).
