Kálmán Sándor
Kálmán Sándor (Hajdúhadház, 1904. ápr. 14. – Leányfalu, 1982. jún. 2.): ref. lelkész. A gimn.-ot és teológiát (1924-28) Debrecenben végezte. 1928-29-ben Köröstarcsán vallásoktató segédlelkész. 1929-33 között Marburgban és Bonnban tanult tovább, a teológia mellett filozófiát, lélektant és jogtudományt is. 1933-ban Bonnban teológiai, 1936-ban Debrecenben jogi doktorátust szerzett. 1933-tól segédlelkész az Orsz. Ref. Lelkészegyesületnél, majd Mátészalkán, 1934-től Hajdúhadházon vallásoktató, 1940-től Hajdúböszörményben lelkész. A Bethánia Egylet tagja, a belmissziói „ébredési” irányzat híve és aktív munkása volt, emiatt – különösen az 1950-es évek elején – többször összeütközésbe került a helyi és felsőbb egyházi vezetéssel, aminek következtében 1954. ápr. 7-től nyugdíjazásáig, 1973. jún. 1-jéig Dunaszentbenedeken volt lelkipásztor. – F. m. Ontologische bei Hermann Schell (Leipzig, 1933).
