Kálmány Lajos, Kálmán
Kálmány Lajos, Kálmán (Szeged, 1852. máj. 3. – Szeged, 1919. dec. 5.): népköltészeti és népnyelvi gyűjtő. Tanulmányait a temesvári papnevelőben végezte, 1875-ben szentelték pappá, utána Arad mellett, Pécskán káplán; itt kezdte népköltészeti gyűjtését. Egyházi feletteseivel folytonos összeütközésbe került kemény jelleme, a parasztokhoz húzó természete miatt. Szeged környékén faluról falura hányódott, mígnem 1894-ben Csanádpalotán plébános lett. Nyugalomba vonulása (1910) után Szegedre költözött, hogy teljesen a tudománynak éljen. Összegyűjtötte és jobbára saját költségén kiadta a Szeged környéki népköltészet nagy értékű kincseit, a modern folklorisztika egyik úttörője volt. – F. m. Koszorúk az Alföld vad virágaiból (I–II. Arad, 1877–1878); Szeged népe (I–III. Arad, 1881–82, Szeged, 1891); Hagyományok (I–II. Vác, 1914; Szeged, 1914); K. népköltési hagyatéka (I–II. szerk. Ortutay Gyula). – Irod. Péter László K. L. (Bp., 1952, bibliográfiával); Szabolcsi Gábor: K. L. életrajza (Tiszatáj, 1952. 1. sz.).
