Kálnoki Izidor
Kálnoki Izidor (Sümeg, 1863. nov. 10. – Bp., 1930. nov. 28.): újságíró, író. ~ Henrik öccse. Műegy.-et végzett, de 1885-től újságírással foglalkozott. 1885-ben az Egyetértés, aztán a Magyar Hírlap munkatársa, később a Pesti Napló h. szerk.-je. 1925-ben Az Újság főmunkatársa. Karcolataiban a millenniumi évek polgári világának apró visszásságait pellengérezte ki. Ő fordította le először Gorkij Éjjeli menedékhelyét (Bp., 1903). – F. m. Rossz emberek (Bp., 1894); Apa és fia (elb., Bp., 1911); Veronkáék szerencséje (r., Bp., 1911); Apró komédiák (színművek, Bp., 1912); Igen Czenczi (r., Bp., 1912); Az Újság (karcolatok, 1913); Klárika doktor (r., 1917); Dionysos füle (r., 1920).
