Karácson Imre
Karácson Imre (Apácatorna, 1863. febr. 19. – Konstantinápoly, 1911. máj. 2.): történész, orientalista, kat. pap, teológus. 1888-ban a bp.-i egy.-en teológiai doktorrá avatták. 1889-ben a győri kat. tanítóképző tanára, majd 1890-től ig.-ja, 1900-ban peéri plébános és esperes. Több utazást tett Töröko.-ba, hogy tanulmányozza a török nyelvet és irodalmat. 1907-től haláláig a m. kormány megbízásából a török levéltárakban kutatott. Egyike volt az első európai tudósoknak, akiket a régi török levéltárakba beengedtek. Sok m. vonatkozású török forrásadatot tárt fel és tett közzé. M. fordításban közzétette Evlia Cselebi mo.-i útleírását az 1660–1666. évekből (Bp., 1904–1908), a Török történetírók c. sorozatban (IV–V.), melynek III. kötetét további adatokkal, ugyancsak a ~-hagyatékból tette közzé Szekfű Gyula (Bp., 1916). – M. A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok… (Győr, 1888); A mohamedánizmus és a kereszténység (Bp., 1892); III. Károly háborúja a törökkel… (Bp., 1892); Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században (Bp., 1894); Szent László király élete (Győr, 1895); Török levéltárak (Századok, 1907); A Rákóczi-emigráció török okmányai (Bp., 1911); Török–magyar oklevéltár (~hagyatékából kiadta Thallóczy Lajos, Krcsmárik János és Szekfű Gyula, (Bp., 1914). – Irod. Bene István: K. I. élete és művei (Győr, 1936); Dévényi Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője (Vigilia, 1964. 1. sz.).
