Karlócai János
Karlócai János (Kolozsvár, 1920. szept. 4. – Kaukázus, OSZSZSZK, 1976. aug. 5.): jogász, alpinista, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1974). A bp.-i tudományegy.-en avatták jogi doktorrá (1942), majd angol–m. szakos tanári diplomát szerzett (1953). Tanulmányai befejezése után jogtanácsos. Később ügyvéd lett. Számos nemzetközi konferencián előadó. 1941–48-ban a bp.-i Egy.-i Turista Egyesület alelnöke volt. Kezdeményezésére alakult meg a Magy. Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztálya. Fáradhatatlanul népszerűsítette az alpinizmust. Sziklamászó túráit 1943-ban kezdte meg a Magas-Tátrában. Közreműködött a Magas-Tátra turistatérképeinek szerkesztésében. Megismételte Déchy Mór feltáró útját, D-ről érte el Svájc legmagasabb csúcsát, a 4634 m-es Dufour Spitzet (1971). Az Alpokban, a Dolomitokban, a Pireneusokban, a skót felföldön, Bulgáriában, Montenegróban (Crna Gora), Görögo.-ban és Iránban túrázott. A Kaukázus Kogutáj nevű 3800 m-es csúcsának megmászása közben érte a halál. – M. A nemzetközi kereskedelmi vétel és a Hágai Vételi Törvény (1964) kapcsolata (kandidátusi értekezés, 1972). – Irod. Dezsényi János: K. J. (Földrajzi Közl., 1976. 1-2. sz).
