Kauser Lipót
Kauser Lipót (Bp., 1882. jún. 8. – Pécs, 1962. nov. 4.): jogász, egyetemi tanár, az állam-és jogtudomány kandidátusa (1958). Tanulmányait (1901-06) a bp.-i tudományegy. Jog- és Államtudományi Karán végezte, ahol 1906-ban a jogtudományok doktorává avatták. 1907-09-ben Bp. székesfőváros tanácsa II. ügyosztályán ideiglenes segédfogalmazó. 1909-13-ban ügyvédjelölt. 1913-ban ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi irodát nyitott Bp.-en. 1914-18-ban katonai szolgálatot teljesített. 1918-19-ben ügyész a Zöldség, Főzelék és Gyümölcs Központ Rt. jogi osztályán. 1919-1947 között ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1931-38-ban, majd 1945-49-ben mint cenzor az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság tagja. 1946-47-ben a hites könyvvizsgálók tanfolyamán a kereskedelmi és váltójog előadója. 1946-ban a büntetőjog reformját előkészítő bizottság tagja. 1947-49-ben a debreceni tudományegy.-en a kereskedelmi és váltójog ny. r. tanára. 1949- től 1957-ig a pécsi tudományegy.-en a polgári jogi tanszékvezetője, egyetemi tanár, 1950-51-ben és 1957. jan.-júl.-ban az állam- és jogtudományi kar dékánja volt. – F. m. A megokolási kötelesség mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének korlátja különös tekintettel a felülvizsgálat körére (Bp., 1925); A megbocsájtás házassági jogunkban (Bp., 1925); Definitio a magánjogban (Bp., 1935); Az érdekkutatásról (Bp., 1937); A kártevés okozatosságáról (Bp., 1939); A jogi személyről (Bp., 1948).
