Kelemen Béla
Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. okt. 28. – Kolozsvár, 1982. dec. 8.): nyelvész, szótárszerkesztő, egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora. A kolozsvári egy.-en 1935-ben szerzett tanári oklevelet román nyelv és irodalomból, mellékszakként a romanisztikát és a latin nyelvet végezte el. 1945-ig a kolozsvári r. k. főgimn.-ban tanár, közben 1941-44-ben főigazgatósági szakelőadó. 1945-től a Bolyai Tudományegy.-en adjunktus, majd előadó tanár, a tanulmányi ügyek főtitkára. 1950-től a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben nyugdíjba vonulásáig, 1978-ig osztályvezető, a román-m. és a m.-román szótárak főszerk.-je. Közben 1957-től 1968-ig a kolozsvári egy. román nyelvtudományi tanszékén egy.-i tanár. Tagja a Cercetări de Lingvistică és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerk. bizottságának, az utóbbinak 1964-től h. felelős szerk.-je. Fő kutatási területe a lexikográfia és a lexikológia. Vezetése alatt évtizedeken keresztül jelentek meg román-m. és m.-román nagy-, közép-, iskolai és zsebszótárak. Közreműködött a román nyelv szótárának (Dicţionarul limbii române) és az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak a munkálataiban, nyelvművelő kézikönyvek szerkesztésében is. Foglalkozott a modern nyelvelméletekkel, a statisztikai módszerekkel. M.-ra fordított Bălcescu, Sadoveanu és Delavrancea műveiből. – F. m. Noţiuni generarlede gramatica română (Bukarest, 1957); Helyesírási tájékoztató (Gálffy Mózessel és Márton Gyulával, Bukarest, 1969); Magyar helyesírási szótár (szerk., Balogh Dezsővel, Gálffy Mózessel és Szabó T. Attilával, Bukarest, 1978). – Irod. Balogh Edgár: A szótárszerkesztő öröksége (Utunk, 1982. 52. sz.); Köllő Károly: K. B. emlékezete (Igazság, 1982. dec. 26); Méhes György: Aki két életre való munkát végzett (A Hét, 1983. 2. sz.).
