Keleti Márton

Full text search

Keleti Márton (Bp., 1905. ápr. 26.Bp., 1973. jún. 20.): filmrendező, Kossuth-díjas (1951, 1953, 1954), érdemes művész (1952), kiváló művész (1965). Színházi rendezőnek indult, a zenés műfaj vonzotta. A Városi Színházban volt segédrendező (1924-től), majd drámai műveket és operákat rendezett (Sztravinszkij: Egy katona története; R. Rolland: Danton; Auber: A portici néma stb.). A harmincas évek elejétől filmez, Fejős Pál és Vajda László asszisztense volt. 1937-ben rendezte első önálló filmjét, A harapós férj c. vígjátékot. Több népszerű vidám filmet rendezett ezekben az időkben. A Borcsa Amerikában c. filmje külső felvételeit, 1938-ban New Yorkban forgatta. A háború alatt mellőzték. 1945 után Bródy Sándor és Szép Ernő írásait rendezte filmre. Így született meg A tanítónő (1945), a II. világháború utáni első m. film és az Aranyóra (1945). Újabb lendületet adott munkásságának a filmgyártás államosítása. Rutinos alkotó, a közönségfilm híve volt (Mágnás Miska, 1948; Kiskrajcár, 1953). Komolyabb tárgyú filmeket (Beszterce ostroma, 1948, átdolgozás, 1955; Különös házasság, 1950; Két vallomás, 1957; Virrad, 1960) és vígjátékokat rendezett. A tizedes meg a többiek (1965) c. filmvígjátéka bekerült az ún. „budapesti tizenkettő” – az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt – film közé. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után Dobozy Imre forgatókönyve alapján az elsők között örökítette meg művészi igénnyel a lejátszódott eseményeket, megvilágítva azok emberi és politikai összetevőit (Tegnap, 1959). Korának szatirikus, fanyarul derűs ábrázolását nyújtja a Butaságom története c. vígjátéka (1965). 1970-ben szovjet–m. koprodukcióban elkészítette a Szerelmi álmok c. nagyszabású zenés filmet Liszt Ferenc életéről. 1964-től dolgozott a televíziónak is. Első televíziós filmje Az idegen ember (1964). Több politikai dokumentumdrámát rendezett (A százegyedik szenátor; Az aranykesztyű lovagjai stb.). 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főisk. filmfőtanszakának vezetője volt. – I. f. Torockói menyasszony (1937); Te csak pipálj, Ladányi (1938); Janika (1949); Civil a pályán (1951); Erkel (1952); Fel a fejjel (1954); Díszelőadás (1955); A csodacsatár (1956); Fekete szem éjszakája (francia–m. koprodukció, 1958); Nem ér a nevem (1961); Esős vasárnap (1962); Hattyúdal (1963); Változó felhőzet (1967); Történelmi magánügyek (1969); Én, Prenn Ferenc (1-3. rész, tv-film, 1969); A 0416-os szökevény (1-5. rész, tv-film, 1970); Harminckét nevem volt (1972). – Irod. Ember György: Két film között Keleti Mártonnal (Színház és Mozi, 1956. szept. 29.); Zay László: Hét találkozás (Kortárs, 1965. 9. sz.); Zay László: Játék-film és vígjátékfilm (Magy. Nemzet, 1967. okt. 3.); Thurzó Gábor: K. M. (Filmvilág, 1973. 14. sz.); Thurzó Gábor: Ők hárman (Film, Színház, Muzsika, 1976. aug. 7.).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi