Kherndl Antal
Kherndl Antal (Zseliz, 1842. máj. 10. – Bp., 1919. okt. 7.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1884, r. 1898). Műszaki tanulmányait Bp.-en, Karlsruhéban, Zürichben (Culman mellett) végezte, majd Badenben (Becker mellett) dolgozott. 1866-ban Zürich város műszaki hivatalának alkalmazottja, 1867-től a pesti műegy.-en tanársegéd, 1869-től a víziút- és vasútépítéstan, 1881-től a hídépítéstan ny. r. tanára. 1914-ben nyugalomba vonult. A hídépítés elmélete terén elért kutatási eredményei új irányt mutattak a statikailag határozatlan reakciójú tartók problémáinak megoldására. A grafosztatikában úttörő elméleti megállapításait (amelyekkel elnyerte 1897-ben az MTA Marczibányi-díját, 1905-ben a Mérnök Egylet aranyérmét és 1910-ben az MTA nagydíját) többek között a II. világháború előtti Erzsébet-híd építkezése igazolta, amelynek tervezését részben ~ vizsgálta felül. A Magy. Mérnök és Építész Egylet egyik alapítója, titkára (1869–70), majd t. tagja, az Orsz. Középítési Tanács alelnöke (1906–14). – F. m. A sztatikailag határozatlan reakciójú tartók elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1583–84); A lánchidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről (Ért. a Matem. Tud. Köréből. Ak.-i székfoglaló, 1891); A többtámaszú gerendák és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről (hagy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl, 1895. Az 1897. évi Marczibányi-díjjal kitüntetve.); A többtámaszú ívek és merev függőtartók grafikai elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1897); A tartók grafosztatikája (I. Bp., 1893–1903); A sztatikailag határozatlan reakciójú csuklós tartók grafikai elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1904. Az MTA 1910. évi nagydíjával kitüntetve.); A többnyílású merevítő gerendás függőhidak grafikai elmélete (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1908). – Irod. Fáber Miklós: K. A. (Mélyépítéstud. Szle, 1955. 11. sz.); Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (Bp., 1960); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).
