Kiss Mihály
Kiss Mihály (Torda, 1809. ápr. 28. – Árkos, 1889. jan. 21.): unitárius lelkész, népmesegyűjtő. 1826–29-ben a kolozsvári unitárius kollégiumban tanult, utána két évig jogi tanulmányokat folytatott. 1832-től joggyakornok, 1835-től Szentmihály, 1841-től Árkos unitárius lelkésze, 1845-ben esperes lett, 1880-ban nyugalomba vonult. Kriza János gyűjtőtársa volt. A Vadrózsák I. kötetében tőle való a háromszéki mesék jó része (Szép Palkó, A rossz fonóleány). Összegyűjtötte a székely nyelv sajátosságait; szógyűjteményét a Magyar Tájszótár is felhasználta. Egyházi munkákat is írt. – M. Bölcsesség gyöngyei (Kolozsvár, 1846); A szentírás gyöngyei (Kolozsvár, 1847); Törtértelmi gyöngyök (Kolozsvár, 1863). – Irod. Kriza János: Székely népköltési gyűjtemény (utószó, Bp., 1956).
