Klausz Ernő, Ernest Klaus(Eger, 1896. jan. 16. – Párizs, 1970. aug. 24.): díszlettervező, festő. A bp.-i műegy. vegyészmérnöki szakán megkezdett tanulmányait I. világháborús katonai szolgálata megszakította (1915), majd hadifogságban volt 1917-től 1922-ig. Berlinbe távozott (1923), ahol festészetet és zenét tanult és a Staatstheater díszletfestőjeként dolgozott. Portrésorozatot készített a színház művészeiről. Berlin után Párizsban élt (1931–42). Kísérletezett vetített díszlet megoldásával, így került színre a párizsi operában Berlioz: Faust elkárhozása c. drámai legendája (1933). A vetítéshez feltalálta az éghetetlen lemezanyagot és festéket. Ezt a színpadtechnikát alkalmazta A színek születése c. balett díszletében, amelynél A. Honegger zeneszerzővel és S. Lifar koreográfussal dolgozott együtt. A németek bevonulása miatt a balett csak 1949-ben került színre Párizsban. 1942-ben visszatért Bp.-re. A II. világháború végéig többször hívták be munkaszolgálatra. 1946 végén meghívták a párizsi opera díszlettervezőjének, ott dolgozott nyugdíjazásáig. 1958-ban a salzburgi Festspielhausban az ő tervei szerint valósították meg a színpadi háttérvetítést. Sikert aratott ezzel a színpadtechnikával Milanóban, New Yorkban, Barcelonában és Bécsben is. Élete utolsó esztendeiben szimfóniának nevezte festői alkotásait, amelyekben a zene kapcsolata a színekkel, formákkal, a tér kiképezésével egészült ki. Egyik ilyen alkotását, X. Szimfónia (Életem) a MNG-nak ajándékozta. – Irod. Reményi-Gyenes István: K. E. (Művészet, 1970. 12. sz.); Reményi-Gyenes István: Elhunyt a muzsikáló képek álmodozója (Ország-Világ, 1970. aug. 19.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.