Koestler, Arthur, Kösztler Artur
Koestler, Arthur, Kösztler Artur (Bp., 1905. szept. 5. – London, 1983. márc. 3.): író, újságíró. A középisk.-t Bp.-en kezdte, szüleivel 1919-ben Bécsbe költözött. A bécsi egyen elektrotechnikát és pszichológiát tanult, de nem szerzett diplomát, újságíró lett. Újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint. Gyakran megfordult Bp.-en is. Barátságban volt József Attilával, Németh Andorral, Havas Endrével, Ignotus Pállal, Mikes Györggyel. 1931-ben tagja lett a német kommunista pártnak. Mint német laptudósító közel két évet töltött a SZU-ban, kezdetben lelkesedve, később kiábrándulva. 1936-38-ban a spanyol polgárháborúban angol tudósítóként vett részt. Ott szakított a kommunizmussal és lépett ki 1938-ban a kommunista pártból. Miután az angolok közbenjárására 1938-ban kiszabadult egy francia internálótáborból, Nagy-Britanniában telepedett le. A II. világháborúban a brit hadseregben szolgált. 1940-ben jelent meg regénye, a Darkness at Noon, amely világsikert aratott, magyarul Bart István fordításában jelent meg Sötétség délben címmel (1988). 1945-ben esszékötete jelent meg, majd a csillagászat tudományos történetét, biológiai, genetikai, filozófiai tárgyú műveket írt. Nagy hatású műve, The Thirteenth Tribe (1976) a kazár birodalom története. Két kötetben írta meg önéletrajzát: Arrow in the Blue (A végtelenbe kilőtt nyíl, 1952); The Invisible Writing (Láthatatlan írás, 1954). Parkinson-betegsége és felesége rákbetegsége miatt közösen öngyilkosok lettek. – Magyarul még: Párbeszéd a halállal (Bp., 1993). – Irod. Mikes György: K. (Irodalmi Újság, 1983. 2-4. sz.); Vezér Erzsébet: Az ismeretlenbe kilőtt nyíl nyomában. K. A. életútja (Nagyvilág, 1984. 8. sz.); K. A. Emlékkönyv (összeáll. Hidegkun Béla, Chicago, 1985); Schöpflin Gyula: K. A. emlékezete (Irod. Újság, 1987. 2. sz.); Ignotus Pál interjúja K. A.-ral (közreadta, bev. Vezér Erzsébet, Kritika, 1988. 12. sz.); Nagy Péter utószava a Sötétség délben c. kötetben (Bp., 1988). – Szi. Faludi György verse (A Könyv, 1989. 3. sz.).
