Korda Sándor, Sir Alexander Korda
Korda Sándor, Sir Alexander Korda (Túrkeve, 1893. szept. 16. – London, 1956. jan. 22.): filmrendező, filmvállalkozó. Középiskolai tanulmányai után újságíró lett Bp.-en. Korán kezdett érdeklődni a film iránt. 1911–12-ben Párizsban tanulmányozta a filmgyártást. Ugyanebben az időben a Mozgófénykép Híradó munkatársa. Ő írta az első m. filmkritikát és az alapvető filmelméleti cikkeket. Maga is alapított és szerkesztett három szaklapot: Pesti Mozi (1912–1913), A mozi (1913) és Mozihét (1915– 1918). 1915-ben rendezte első önálló filmjét (Tiszti kardbojt). Rendezői képességeit teljes önállósággal Kolozsvárott Janovics Jenő filmgyárában fejtette ki. 1916 nyarán nyolc filmet rendezett, nevéhez fűződik Blaha Lujza egyetlen filmszerepe: Nagymama (1916). 1917-ben megvette Janovicstól a vállalatot és Bp.-en részvénytársasággal megalapította a Corvin filmgyárat, amelynek ig.-ja és rendezője lett. Első rendezése: Szent Péter esernyője (1917), ezt követte a Babits Mihály regényéből készült film (Gólyakalifa, 1917), amelynek forgatókönyvét Karinthy Frigyessel íratta. Részt vett 1919-ben a Tanácsköztársaság filmátszervező munkájában mint direktóriumi tag. 1919-ben letartóztatták, nov.-ben Bécsbe emigrált. Bécsből Berlinbe, Párizsba, majd Hollywoodba utazott, végül 1931-ben Londonban telepedett le, megalapította az angol filmélet legjelentősebb vállalatát, a London Film Ltd-et. Kiváló képességű, nagy szakmai felkészültségű művész. Mint rendező és producer 141 film előállításában vett részt, ebből az első huszonötöt Mo.-on rendezte. Első felesége Farkas Antónia, Korda Mária néven színésznő, második felesége Merle Oberon filmszínésznő. – I. f. magyar: Yamata (1919), Ave Caesar (1919), osztrák: Sámson és Delila (1923), német: Madame Dubarry (1926), USA: Sárga liliom (1928), Szerelem és az ördög (1929), francia: Marius (1931), francia-angol: A Maxim hölgyei (1933), angol: VIII. Henrik magánélete (1933), Rembrandt (1936), Lady Hamilton (1941), Eszményi férj (1947). Az ő produkciójában olyan nagy filmek készültek, mint: A bagdadi tolvaj (1940), A dzsungel könyve (1942) stb. – Irod. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig, K. Mo.-on rendezett filmjeinek teljes jegyzékével (Bp., 1961).
