Kozma Lajos
Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884. jún. 3. – Bp., 1948. nov. 26.): építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár, Kossuth-díjas (1948). Műegy.-i tanulmányait Bp.-en végezte. 1909–10-ben Franciao.-ban járt tanulmányúton, majd hazatérve 1910–13 között Lajta Béla tervezőirodájában dolgozott és az Iparrajzisk. tanára volt. 1913-ban megszervezte a belsőépítészettel foglalkozó Budapesti Műhelyt. Közben sokat foglalkozott a népművészettel, ekkori építészeti és grafikai munkái az erdélyi népművészet hatását mutatták. A Tanácsköztársaság idején a művészeti direktórium tagja, a műegy. ny. r. tanára. A népi barokkhoz és a népművészethez kapcsolódó grafikai munkáinak, illusztrációinak zömét a gyomai Kner-nyomda számára készítette (Révész Béla: Találkozás Hamupipőkével, Bp., 1909; Balázs Béla: Hét mese, Gyoma, 1918; Heltai Gáspár: Egy nemes emberről… Gyoma, 1920; Ady Endre: Margita élni akar, Bp., 1921; Karinthy Frigyes: Zsuzsa Bergengóciában, Bp., 1921 stb.). A m. szecesszió egyik legeredetibb hangú képviselője volt. A 30-as évektől építészi és lakberendezői működése került előtérbe. Bútorterveinek külföldön és itthon nagy sikerük volt. Stílusát ún. „Kozma-barokk”-nak nevezték, mert neobarokk elemek jellemezték. Színpadi díszleteket is tervezett. A harmincas évektől a funkcionalizmushoz kapcsolódott és modern stílusban számos villát épített, bérházai közül igen jelentős az Átrium-ház (ma Május 1. mozi). 1944 után a Művészeti Tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, 1946-tól az Iparművészeti Főisk. tanára és ig.-ja volt. 1947-ben visszakapta katedráját a műegy.-en. Ez idő tájt készült fontos műve a csepeli általános iskola. Átépítette a volt Magyar Divatcsarnokot a Rákóczi-úton. Főbb szakirodalmi művei: K. L. szignetkönyve (Kner Imre előszavával, Gyoma, 1925); Möbel und Baukunst (bevezette E. Kállai, Wien, 1926); Templom és iskola (Bp., 1929); Das neue Haus (Zürich, 1939); Az írás stílusváltozásai az építészet megvilágításában (Bp., 1943). – Irod. E. Kállai: Ludwig K. (Leipzig, 1926); Kner Imre: K. L. als Buchkünstler (Darmstadt, 1922, Mainz, 1930); K. L. szám (Új Építészet, 1949. 2.); Kner Imre: A könyv művészete (Bp., 1957); Koós Judith: K. L. könyvművészete és alkalmazott grafikái (Bp., 1961).
