Kun Lajos
Kun Lajos (Mezőtúr, 1904. júl. 10. – Bp., 1967. jan. 3.): orvos, higiénikus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). Oklevelét a pécsi egy.-en szerezte (1930). 1926–31-ben a pécsi egy. közegészségtani intézetében, 1931–35-ben az Orsz. Közegészségügyi Intézet pécsi fiókállomásán dolgozott. 1933-ban tisztiorvosi tanfolyamot végzett. 1935–36-ban a pécsi járás tisztiorvosa, 1936–39-ben a Pécs vidéki Stefánia Védőintézeti Körzet vezető orvosa. 1937-ben magántanárrá habilitálták. 1939-ben Ungváron az Orsz. Közegészségügyi Intézet fiókállomását, 1942-ben a kiütéses tífusz elleni oltóanyagtermelő intézetet szervezte meg és 1947-ig vezette. 1945-ben az Ukrán Egészségügyi Min. megbízta az újjászervezett közegészségügyi intézet igazgatásával. 1947-ben tért vissza Mo.-ra. 1947–48-ban az Orsz. Közegészségügyi Intézet szerológiai osztályát vezette, 1948–1951 között annak laboratóriumi és járványügyi csoportját. 1951–61-ben a pécsi egy. közegészségtani intézetének egy.-i tanára, majd az Orsz. Munkaegészségügyi Intézet mezőgazdasági-egészségügyi osztályának tudományos főmunkatársa. 1953-56-ban a Pécsi Orvostudományi Egy.-en dékánhelyettes volt. Főleg a haemophilus influenzae kórokozó hatásának vizsgálatával, a kiütéses tífusz elleni oltóanyag-termelés megoldásával, környezet-egészségügyi és táplálkozási vizsgálatokkal foglalkozott. – F. m. Egy baranyai falu (Komló) földműves és bányásznépének szociális hygiénéje (Bp., 1937); A járványtan módszerei a gyakorlatban (Bp., 1940); Az üzemi morbiditás és a munkakörülmények kapcsolata (Kőhegyi Imrével, Mérő Endrével, Bp., 1960); Négy Baranya megyei község településegészségügyi és morbiditási viszonyainak vizsgálata (Bp., 1961). – Irod. Páter János: K. L. (Egészségtudomány, 1967. 3. sz.)
