Kürthy György
Kürthy György (Bp., 1882. febr. 24. – Bp., 1972. dec. 20.): színész, díszlettervező, író. ~ Emil újságíró fia, Vízvári Mariska színésznő második férje. A század elején Münchenben építészetet tanult. Hazatérve az Alkotmány c. lap színikritikusa volt. 1905-ben lépett színpadra műkedvelőként a Thália Társ. előadásán. 1906-ban a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek megszakításokkal tagja volt 1935-ig, nyugdíjazásáig. Közben Kolozsvárott főrendező (1908–09), Pécsett (1923–24), Szegeden (1930–31) színházig. volt. Díszleteket is tervezett. 1915-től 1923-ig a színiak.-n maszkírozást, 1927–30-ban az Iparművészeti Isk.-ban színpadtervezést tanított. 1935–45-ben több fővárosi színháznál volt szerződése. A II. világháború után a bp.-i Kis Színházban, a József Attila Színházban, a győri Kisfaludy Színházban szerepelt 1955-ig. Számos filmszerepet alakított. Színházi anekdotákat gyűjtött össze Derű a deszkán (Bp., 1969) címmel. Regényeket is írt. – F. sz. Hlesztakov (Gogol: A revizor); Kalb (Schiller: Ármány és szerelem); Polezsajev (Rahmanov: Viharos alkonyat); Ridegváry Bence (Jókai M.: A kőszívű ember fiai). – I. f. Egyenlőség (1918); Emberek a havason (1942); Föltámadott a tenger (1953). – Irod. Cenner Mihály: Derű a deszkán – derű az életben (Magy. Hírlap, 1972. febr. 24.).
