Laban Rudolf
Laban Rudolf (Pozsony, 1879. dec. 15. – Weybridge, Anglia, 1958. júl. 1.): magyar származású táncos, táncpedagógus, koreográfus, a nevéről elnevezett táncírási rendszer feltalálója. 1896-ban Pozsonyban alapította első tánccsoportját. 1900 – 07 között Párizsban táncot, építészetet és színpadi díszlettervezést tanult, közben Váralyai Attila néven a Moulin Rouge-ban konferansziéként lépett fel. Ekkor kezdett foglalkozni a táncok írásos rögzítésének problematikájával. 1907-ben Bécsben, 1910-től Münchenben táncpedagógus. 1915-ben Zürichben koreográfiai isk.-t alapított, 1930 – 31 között a berlini Staatsoper koreográfusa volt, ugyanekkor a bayreuthi színpadon is működött. 1938-ban Angliában telepedett le és Kurt Jooss darlingtoni isk.-jában dolgozott. 1942-ben Manchesterbe költözött, mozgásművészeti stúdiót nyitott és táncírási munkáját is jelentősen tovább fejlesztette. 1953-ban a London melletti Addlestonban telepedett le. Megkísérelte a klasszikus tánc és a modern mozgásművészeti irányzatok közti ellentét áthidalását. A tér, térforma jelentőségét a modern koreográfia számára újjáalkotta, táncírása ma már világszerte elterjedt. – Legismertebb koreográfiái: Gluck: Don Juan és R. Srauss: József legendája, valamint a két legkiválóbb tanítványa, Mary Wigmann és Kurt Jooss számára készült Gaukelei, Casanova, Narrenspiegel. – F. m. Die Welt des Tänzers (Stuttgart, 1920); Gymnastik und Tanz (Oldenburg, 1926); Choreogrnphie (Jena, 1926); Sclsrifttanz (Wien, 1928); Modern Educational Dance (London, 1948); Prihiples of Dance and Movement Notation (London, 1956) – Irod. Jooss, Kurt: Tanz in der Mitte des Jahrhunderts (Musik der Zeit, 1952. 2. sz.); Hutchinson: L. Notation (New York, 1954).
