Lakatos Artúr
Lakatos Artúr (Bécs, 1880. márc. 15. – Bp., 1968): festő, iparművész. Rajztudása és komponálókészsége már gimnazista korában megmutatkozott. Karikatúrái jelentek meg az akkori élclapokban (Kakas Márton, Mátyás diák). Az Iparrajzisk.-ban alakrajzot tanult, majd a Mintarajzisk.-t elvégezve rajztanári oklevelet szerzett. Ezután Székely Bertalannál, majd külföldön folytatta tanulmányait, előbb Hollósy Simonnál Münchenben. Párizsban műve szerepelt a Salon D'Automne kiállításán, és a Salon törzstagjává is választotta. Hazatérve a bp.-i Iparrajzisk. tanára lett, megszervezte a textilszakosztályt. Az isk.-nak (ma Képző- és Iparművészeti Szakközépisk.) 35 évig volt tanára. Tervezői, alkotói munkája kiterjedt az iparművészet majd minden területére, kezdve a szőnyeg- és bútortervek készítésétől a könyvborítókig. Belsőépítészeti munkáiban maga tervezett minden egyes tárgyat. Legjelentősebb belsőépítészeti megbízása a pécsi vármegyeháza közgyűlési termének (Baranya Megyei Tanács ülésterme) berendezése volt. Kiállítási pavilonokat tervezett, és ezek berendezésével is foglalkozott. A herendi porcelángyár részére is készített rajzokat, terveket. Mint festő 1902-től szerepelt kiállításokon. Hatott rá a szecesszió dekorativitása. Gyűjteményes kiállítását rendezte a Könyves Kálmán Szalonban (1911), a Nemzeti Szalonban (1918), a Fényes Adolf Teremben (1960) és 1963-ban a Fészek Klubban. Művészeti munkásságáért számos kitüntetést kapott: Milánóban aranyérem (1906), Paál László Társ. festészeti díja (1922), Áll. Iparművészeti Kiállítás ezüstérme (1928), Nemzeti Szalon kiállítási díja (1931), Iparművészeti Társ. aranyérme (1935), Nemzetközi Arts et Métiers kiállítási aranyérme (1937). – Irod. Mihalik Sándor: L. A. új szőnyegei (Bp., 1936).
