Langer Klára
Langer Klára (Bp., 1912. jan. 23. – Bp., 1973. máj. 20.): fényképész-illusztrátor, fotóművész, érdemes művész (1962). Szőnyi István tanítványaként (1934–37) festőnek készült, de művészi kifejezése eszközéül végül a fényképezést választotta. 1935-től bebarangolta Mo.-ot, Európa számos országát. Szociofotókat készített a munkások és parasztok életéről. Utazásai alatt készültek az Üldözött emberek, az Aratók, a Munkások, munkanélküliek, Mindannyian felelősek vagyunk értük c. képsorozatai. Fejlődésére hatással volt Sugár Kata fényképész és Sugár Andor festő, általuk került kapcsolatba a Szocialista Művészcsoporttal. 1939-től Franciao.-ban élt, ahol eleinte baloldali lapoknak dolgozott. 1945 után visszatért Mo.-ra, fotósként részt vett a szocialista építés propagálásában. 1950-től 1972-ig a Képző- és Iparművészeti Gimn.-ban tanított; közben 1950-től 1954-ig a Magy. Távirati Iroda (MTI), 1957-től 1961-ig az IBUSZ, 1964-től a Tükör, majd 1969-től haláláig a Nagyító c. lapok munkatársa volt. 1966-68-ban illusztrálta a Szép Könyvek köteteit. 1968-ban megnyerte a néprajzi fotópályázat különdíját. 1949-től 1956-ig a Magy. Képző- és Iparművészek Szövetsége Fotószakosztályának titkára, a Magy. Fotóművészek Szövetségének alapító (1956), több éven át elnökségi tagja volt. Gyűjteményes kiállítását 1961-ben rendezte a Fényes Adolf Teremben. 1972-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészi Szövetség (FIAP) Honoraire Excellence kitüntetését. – Főbb illusztrációi: Kakuk Marci hőstette (Tersánszky Józsi Jenő szövegével, Bp., 1956); Children; Enfants; Nimos (Bp., 1963). – Irod. Oelmacher Anna: L. K. gyűjteményes kiállítása (katalógus előszó, Bp., 1961); Oelmacher Anna: L. K. (Fotóművészet, 1973. 2. sz.); L. K. munkássága (életrajz, írta Oelmacher Anna, Bp., 1973).
