László Árpád
László Árpád (Módos, 1864. nov. 14. – Marosvásárhely, 1960. szept. 23.): zeneszerző, zongoraművész, tanár. Bp.-en a Zeneak.-n Erkel Ferencnél tanult, Liszt Ferenc óráin is részt vett, majd Bécsben Hans Schmidtnél és Robert Fuchsnál tökéletesítette tudását. 1891-ben Bécsben szerezte meg zongoraművészi oklevelét is, majd New Yorkban Antonin Dvořák egyetlen m. tanítványaként tanult zeneszerzést. 1895-1898 közt Troy-ban (USA) a Seminary Conservatoryban tanított zongorát és zeneszerzést, emellett zongoraművészként is működött. 1898-ban hazatért. Temesvárott, Kassán, Aradon, majd 1909-31 között Marosvásárhelyen a Városi Konzervatóriumban zongora szakon tanított. Sokoldalú, eredményes működését a zongoratechnika fiziológiai alapjainak megújítását célzó – sajnos csak töredékesen írásba foglalt – kutatómunkája fémjelzi. – M. Zongoraművei: Consolation (az 1933-as bp.-i zeneszerzői versenyen I. díjat nyert); Humoresque; Valse de Concert; Szerenád; Elégia; Tíz változat egy népdalra. Írt dalokat, kórusműveket. – Zenetudományi írások (Bukarest, 1977 és 1986). – Irod. Szász Károly: L. Á. (Művelődés, 1972. 6. sz.).
