Lépes Bálint
Lépes Bálint (Győr, 1570 körül – Győr, 1623. máj. 6.): r. k. püspök, egyházi író. Nagyszombatban és Bécsben tanult, előbb esztergomi kanonok, majd zólyomi, nyitrai főesperes, 1606-ban tinnini, 1608-ban veszprémi, majd nyitrai püspök. 1614-ben Linzben Mo. képviselője a német fejedelmi gyűlésen. 1619-től győri püspök. 1620-ban követségben járt Bethlen Gábornál. A magyar ellenreformáció egyik vezető egyénisége volt. – F. m. Imádságos könyv (Prága, 1615); Az halandó és ítéletre menendő teljes emberi nemzetnek fényes tüköre (Prága, 1616); Pokoltól rettentő és mennyei boldogságra édesgető tükör (Prága, 1617). – Irod. Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk (Bp., 1961).
