Ligeti Vilma
Ligeti Vilma (Ungvár, 1912. júl. 1. – Bp., 1982. szept. 13.): írónő. Zongoratanári oklevelet szerzett a bp.-i Zeneművészeti Főiskolán, majd Kiskunhalason működött zenetanárként. 1937-ben Franciaországba került, ahol zongoratanár volt, de cikkeket is írt. A II. világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban, a nőmozgalom illegális lapját szerk. 1947-ben tért haza. 1947-52-ig különböző kulturális és külügyi állásokat látott el, később csak írásaiból élt. 1961-1964-ig tanulmányúton volt Indiában. – F. m. Hazatérés (színmű, Bp., 1948); Daloló holnapok (színmű, Bp., 1949); Ének a Tiszaparton (r., Bp., 1951); A Horty korszak rövid önéletrajza (publicisztikai írások, Bp., 1953); Aranyköd (r., Bp., 1957); A Gangesz partján (Bp., 1969). – Irod. Fedor Ágnes: Búcsú L. V.-tól (Magy. Nemzet, 1982. okt. 3.).
