Lovászy Márton
Lovászy Márton (Zenta, 1864. nov. 6. – Bp., 1927. aug. 21.): politikus, újságíró, miniszter. Jogi tanulmányait a bp.-i egy.-en 1895-ben végezte. Előbb Bács- Bodrog vm.-ben árvaszéki ülnök, 1896-ban Bp.-en a Magyarország c. politikai napilap felelős, később főszerk.-je. 1901-től 17 éven át függetlenségi párti ogy: i képviselő, a Függetlenségi Párt egyik vezetője. Harcosan kiállt a Monarchia politikája ellen, a közélet tisztaságáért. Az I. világháború kitörésekor a német szövetség és a háború ellen foglalt állást. 1917-ben lapjában, a Magyarországban lelkesen üdvözölte az oroszo.-i szocialista forradalom kitörését. Mint Károlyi Mihály párthíve az 1918. okt: i polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács egyik vezető tagja, 1918. okt. 31-től dec. 23-ig a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Ekkor a forradalom továbbfejlődését helytelenítve a politikai szerepléstől visszavonult. A Tanácsköztársaság bukása után rövid ideig Bécsben-tartózkodott. Hazatérve a Friedrich-kormányban 1919. aug. 15-től szept. 11-ig külügyminiszter, majd mivel nem értett egyet Horthyék politikájával, Jugoszláviába emigrált. A megszállás alatt levő Baranya Szocialista Pártjának meghívására 1920. dec.-ben tartott népgyűlésen élesen támadta a Horthy-uralmat. 1921-ben Garami Ernővel Bécsben a fehérterrort leleplező baloldali Jövő c. napilapot szerk. 1925-ben az ügyészség vádiratot adott ki ellene. 1926-ban azzal a feltétellel, hogy visszavonultan fog élni, megengedték hazatérését. Rövidesen meghalt.
