Maleczky Oszkár
Maleczky Oszkár (Bp., 1894. febr. 6. – Bp., 1972. febr. 22.): operaénekes (buffo bariton), Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1953), kiváló művész (1966). ~ Vilmos operaénekes és Ellinger Jozefa koloratúrénekesnő fia, ~ Bianka (1889–1946) operaénekesnő testvére. A bp.-i Zeneak.-n zeneszerző szakon kezdte tanulmányait, hamarosan az énekművészetre tért át. A bp.-i Városi Színház szerződtette (1925), majd 1928-1966 között a bp.-i Operaház magánénekese volt. 1931-től 1962-ig a Zeneművészeti Főisk.-n tanított. Szerepköre felölelte szinte a teljes baritonrepertoárt. Sajátosan egyéni stílusa és színészi alakítókészsége különösen a humoros és cinikusan drámai, intrikus szerepekben vált egyedülállóvá. – F. sz. Masetto (Mozart: Don Juan); Papageno (Mozart: Varázsfuvola); Pizarro (Beethoven: Fidelio); Telramund (Wagner: Lohengrin); Beckmesser (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Gianni Schicchi (Puccini); Scarpia (Puccini: Tosca); Don Pasquale (Donizetti); Marci (Kodály: Háry János); Kecal (Smetana: Az eladott menyasszony); Frank (J. Strauss: A denevér); Zsupan (J. Strauss: A cigánybáró). – Irod. Abody Béla-Boros Attila: Emlékezés M. O.-ra (Muzsika, 1972. 3. sz.).
