Margalits Ede
Margalits Ede (Zágráb, 1849. márc. 17. – Bp., 1940. jún. 23.): filológus, egyetemi tanár. Egy.-i tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte. Hazatérve 1870-ben Baján tanított, 1875-ben bölcsészdoktor, 1885-től Zomborban gimn. ig. 1891-ben a bp.-i horvát internátus ig.-jává nevezték ki. 1895-től a bp.-i egy.-en a horvát nyelv és irodalom ny. rk., 1899-től ny. r. tanára. 1915-ben nyugalomba vonult. Igen sokirányú tudományos tevékenységet fejtett ki: foglalkozott m. irodalomtörténettel, m -ra fordított szerb és horvát népénekeket, beszélyeket és Mazuranić Iván eposzát. Készített horvát – m. és m. – horvát zsebszótárt, horvát és szerb történeti repertóriumot. Munkásságának legértékesebb része közmondásgyűjteménye. – F. m. Zrínyi Miklós a költő (Bp., 1893): Florilegium proverbiorum universae latinitatis (Bp., 1895); Magyar közmondások és közmondásszerű szólások (Bp., 1896); Horvát történelmi repertórium (I – II., Bp., 1900 – 1902); Sententiae in classicis latinis (I – III., Bp., 1911 – 13); Szerb történelmi repertorium .(Bp., 1918). – Irod. Gulyás Pál: M. E. (Irod. tört. 1940.)
