Márki József
Márki József (Kecskemét, 1815. márc. 3. – Bp., 1888. júl. 4.): tanár, bibliográfus, pedagógiai író. A pesti egy.-en 1838-ban bölcsészeti 1842-ben jogi doktorátust szerzett. 1843-ban ügyvédi vizsgát tett. 1843 – 1856-ban a pesti r. k. tanítóképző intézet tanára. Ekkor elbocsátották, mivel a Bach- korszak germanizáló törekvéseivel szembeszállt és nem akart német nyelven tanítani. 1858-tól 1888-ig az egy.-i könyvtár egyik őre. Szerk. a Népnevelők Lapját (1862 – 63 és 1867 – 71), a Kis tükört (1871 – 72). Sokirányú irodalmi működése során oktatásügyi reformkérdéseket tárgyaló, népisk. tankönyveket, ismeretterjesztő, könyvtártudományi műveket és a középisk.-k számára jogi tankönyveket írt. Ezek közül ez időszakra ma is elsőrendű források a könyvtárjegyzékek címen kiadott bibliográfiái.- F. m. Neveléstan (Pest, 1844); Módszertan (Pest 1844); A magyar költészet rövid ismertetése (Pest, 1861); Könyvtári nefelejts vagy a Budapesti M. K. Tudomány Egyetem Könyvtárának rövid ismertetése (Bp., 1874); Szak- és betűrendes kalauz az összes magyar irodalom történetes könyvészetében (Bp., 1878); Lukanus Pharsaliája (Arad, 1882); Horátz levelei a költészettanról (Bp., 1884) – Irod. M. J. (Magy. Ped. Szle, 1881.)
