Mihálik János(Arad, 1818. dec. 28. – Bp., 1892. márc. 28.): vízimérnök. A tullni és hainburgi mérnökkari isk.-t végezte. 1842-ben mérnökkari hadnaggyá nevezték ki. Széchenyi biztatására 1845-ben a pesti Mérnöki Intézetben is oklevelet szerzett. A hadsereg kötelékéből kiválva, 1845-ben a Ferenc-csatorna építési munkálataiban vett részt. 1847-ben hosszabb külföldi tanulmányutat tett, Itáliában a Pó szabályozásánál főmérnökként működött. Hazatérve a Ferenc-csatornát Bezdánig építette ki, majd Széchenyi megbízásából a Tisza-szabályozásnál dolgozott, Paleocapával szemben Vásárhelyi Pál nézeteit képviselte. A szabadságharcban százados, utóbb Vetter Antal tábornok mellett ezredesi rangban táborkari főnök. A szabadságharc után a félbemaradt bezdáni zsilip építését fejezte be. 1850-től a bécsi általános műszaki igazgatósághoz került, ahol a szerb, majd a temesi Vajdaság út- és vízépítési munkáival, a laibachi mocsarak kiszárítási terveivel foglalkozott. ~ kezdeményezte a klinker-(kongó) téglából készített útépítést, majd 1856-ban a bezdáni hajózsilippel felépítette az első európai betonépítményt. 1867-től a közmunka- és közlekedésügyi min.-ban szolgált 1871-ben történt nyugdíjazásáig. – F. m. Praktische Anleitung zum Baue der Strassen aus Klinkern (Wien, 1857); Praktische Anleitung zum Betonbau… (Wien, 1859); Die hydraulischen Kalke und Cemente. . . (Pest, 1865); Jelentés Budapest főváros csatornázása tárgyában (Pest, 1877). – Irod. Sárközy Imre: M. J. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1894.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.