Monay Ferenc
Monay Ferenc (Nagybánya, 1878. dec. 22. – Róma–Vatikánváros, 1964. máj. 5.): minorita pap, tanár, vatikáni magyar gyóntató, történetíró, író. Tanult Egerben és a római Gergely-egy.-en. 1901-ben tanár Szilágysomlyón, 1902-ben aradi segédlelkész, 1903-tól marosvásárhelyi tanár, 1909-től aradi plébános, 1918-tól tartományfőnök, 1922-től a római rendi központban asszisztens, 1924-től tartományfőnök, 1925-től aradi plébános, 1927-től a római Szent Péter- templom m. gyóntatója, 1958-ban nyugalomba vonult. Szerk. az Egyetértés c. napilapot Marosvásárhelyt 1903 – 1904-ben, a Katholikus Egyházi Tudósítót Aradon 1918-ban. Munkatársa volt a Katolikus Lexikonnak. Lefordította Assisi Szent Ferenc összes műveit (Marosvásárhely 1907). – F. m. Római levelek (Arad. 1927); A lateráni béke: 1929. febr. 11. (Arad, 1929); Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról (Róma, 1953); De provincia Hungarica ordinis fratrum minorum conventualium memoriae historicae (Róma, 1953); A római magyar gyóntatók (Róma, 1956); P. Kelemen Diák, a Felső-Tiszavidék apostola (Róma, 1957).
