Nagy Elemér
Nagy Elemér (Sopron, 1928. szept. 28. – Bp., 1985. szept. 3.); építészmérnök, építészettörténész, Ybl-díjas (1968). Középiskolai tanulmányait a bp.-i Toldy Ferenc gimnáziumban, egy.-i tanulmányait a bp.-i műszaki egy.-en végezte, 1951-ben szerzett oklevelet. Ezt követően a műegy. építészettörténeti tanszékén, majd a lakóépülettervezési tanszéken, végül a rajz és formaismereti tanszéken volt tanársegéd, ill. adjunktus. 1958-1962 között új, műhelyrendszerű oktatási forma bevezetésével kísérletezett. 1962-től a Középülettervező Vállalat tervező építésze, majd műteremvezető főépítész, 1983-tól vállalati hatáskörű főépítész, 1960-64 között meghívott előadó a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A M. Építőművészek Szövetségének 1960-tól vezetőségi tagja, 1973-1982 között tagja volt a Szövetség elnökségének. Vezetője a Szövetség Kós Károly Körének. 1961-től haláláig főszerkesztője, ill. szerk.-bizottsági elnöke a Magyar Építőművészet c. folyóiratnak. 1979-től vezetőségi tagja a CICA-nek (Comité International des Critiques ďArchitecture), 1983 óta résztvevője az IKAS-nak (Internationaler Kongress: Architektur und Städtebau). Megvalósult épületei: 260 fős főiskolai kollégium Szombathelyen (1966), 290 fős középiskolai kollégium Szombathelyen (1974), 300 fős iparitanuló-kollégium Szombathelyen (1976), Intranszmas irodaház Bp.-en (1969), Marx Károly Közgazdasági Egy. diákotthona (1969), Emke szálló és Maxim mulató (1973), Budapesti Műszaki Egy. Építőipari Laboratórium (1975), Bolgár Nagykövetség rezidenciája (1980), fedett uszoda Szombathelyen (1981), Bp.-i Műszaki Egy. Dunaparti Tanszéki épülete (1983), családi ház Bp.-en a Hunfalvy u.-ban, nyaralók Tihanyban és Gyenesdiáson. – M. Le Corbusier (Bp., 1969); Erik Gunnar Asplund (Bp., 1974); Mai finn építészet (Bp., 1976); Dánia építészete (Bp., 1977); Kós Károly Kalendárium (Bp., 1983); Mai építészeti irányzatok és a magyar realitások (Bp., 1984). – Irod. Borvendég Béla: N. E. (Magy. Építőművészet, 1985. 5. sz.).
