Nagy Endre
Nagy Endre (Nagyszőllős, 1877. febr. 5. – Bp., 1938. máj. 5.): író, konferanszié, színigazgató. A jogot Bp.-en és Nagyváradon végezte, majd az újságírói pályára lépett. 1895 – 97-ben a nagyváradi Szabadság munkatársa Ady Endrével együtt, akihez baráti viszony fűzte. 1900-tól a bp.-i Magyar Szó, 1901 – 10 között a Pesti Napló munkatársa. Novellái a Pesti Naplóban, karcolatai az Ország-Világban jelentek meg. 1908-ban megalapította Modern Színpad néven az első modern m. kabarét, amelyet 1913-ig vezetett. Szellemes, merész konferanszaiban a közélet visszásságait radikálisan bírálta, állította pellengérre. ~ színpadán szerepeltek Ady, Karinthy, Gábor Andor, Szép Ernő stb. művei. Egyéves párizsi tartózkodás után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa. 1921-től a Gresham, 1923-tól a Pest Kabaré ig.-ja. 1924-től 1929- ig a Terézkörúti Színpad társig.-ja (Salamon Bélával). Az 1930-as években az Újság belső munkatársa. Utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. Számos regénye, novelláskötete és humoros munkája jelent meg. Több színművét játszották. A sakkjáték őrültje (1909) c. film rendezője, A 300 éves ember (1914) c. film társszerzője volt. – F. m. Gyönyörű lovagkor (elb., Nagyvárad, 1905); A miniszterelnök (színmű, Bp., 1903); Gróf Mach Zsigmond (r., Bp., 1919); Udvari történet (r., Bp., 1926); Lukits Miklós kalandjai (elb., Bp., 1927); Hajnali beszélgetés Lukits Miklóssal (elb., Bp., 1930); A kupléénekes . (r., Bp., 1930); A kabaré regénye (Bp., 1935); Egy város regénye (Bp., 1936); Várad-Pest-Párizs (Visszaemlékezések, Kellér Andor előszavával, Bp., 1958). – Irod. Schöpflin Aladár: N. E. (Nyugat, 1930); Karinthy Frigyes: N. E. (Pesti Napló, 1938); Kellér Andor: N. E. (Kortárs, 1958); Bogáti Péter: „Scripta volant, verba manent…Emlékezés N. E: re (Élet és Irod. 1963. 18. sz.); Neufeld László: Felfedezem N. E.-t (Megemlékezés halálának 25. évfordulója alkalmából, Bp., 1963).
