Nagy János, Nagy Keresztély János(Nagyvárad, 1732. jún. 17. – Szany, 1803. aug. 2.): költő. 1747-ben belépett a jezsuita rendbe, annak eltörlése után világi pap lett s előbb Győrött káplán, majd 1778-tól haláláig szanyi plébános. Sopron vm. táblabírája volt. A nemesi-nemzeti mozgalommal megélénkülő, magyar nyelvű alkalmi irodalom művelője, Révai Miklósnak benső barátja. A Faludi Ferenc által átdolgozott Udvari ember c. maximákat disztichonokba írta (Udvari Kátó, Győr, 1790). Magyar és latin költeményei jelentek meg a Magyar Hírmondóban. – F. m. Költemények: Nyájas Múzsa (Győr, 1790); Az oroszlány és a nyájas múzsa (Győr, 1790); Erszényházy Pál… (Bécs, 1792); Szent-Andrási Fénix (Sopron, 1799); Felső Szopori Szily Jánosnak…emlékezete (Szombathely, 1799). – Irod. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (Bp., 1927).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.