Nehéz Ferenc
Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. okt. 16. – Los Angeles, 1979. jan. 29.): író. Újságírói pályáját mint a Komáromi Lapok munkatársa, majd szerk.-je kezdte. Cikkeit a Prágai Magyar Hírlap, a Magyar Család és a Magyar Minerva közölte. A harmincas években a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkáraként, majd a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület központi titkáraként tevékenykedett. 1951-ben az USA-ban telepedett le. Írásai az Új Világ, Magyar Hírlap (Buenos Aires), Nemzetőr, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Krónika, Magyar Élet és az Itt-Ott hasábjain jelentek meg. 1966-tól az Árpád Akadémia tagja volt. – F. m. Kis lak áll a nagy Duna mentében (elb., Komárom, 1942); A mérkőzés elmarad (r., Bp., 1943); Sorsok a viharban (r., Bp., 1943); Csak a nóta miénk (Bp., 1944); Hazátlan rozmaring (elb., Los Angeles, 1968); Csabagyöngye (elb., Cleveland, 1970); Ne sírjál, Rozika! (r., Youngstown, 1962); Ezüstkönny (életrajzi r., Los Angeles, 1977). – Irod. Juhász József N. F. (Krónika, 1980. 1. sz.).
