Obernyik Károly
Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. okt. 22. – Pest, 1855. aug. 17.): író, a magyar társadalmi dráma egyik úttörője. A debreceni kollégiumban tanult. 1837-től Csekén Kölcsey Ferenc unokaöccsének, Kálmánnak a nevelője. Kölcsey felkeltette benne az írói ambíciót. A francia romantikusok, különösen Victor Hugo hatottak rá. A 40-es évek elején került Pestre, 1841-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Megismerkedett Czuczor Gergellyel és Vahot Imrével, barátságot kötött Petőfivel; tagja volt a Tízek Társaságának. 1843-ban a Főúr és pór c. társadalmi drámájával ak.-i pályadíjat nyert, de a cenzúra a darabot arisztokráciaellenes irányzata miatt évekig nem engedte színre kerülni. Szerepe volt az 1848. márc.-i események előkészítésében. Ezért 1849-ben rövid időre Csekére költözött, 1850-ben újra Pestre jött, s a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának jegyzője, 1851-től haláláig a kecskeméti ref. kollégium tanára. Utolsó művét, a Brankovics Györgyöt halála miatt barátja, Bulyovszky Gyula és a címszerep alakítója, Egressy Gábor fejezte be (1856). – F. m. Főúr és pór (szomorújáték, Buda, 1844); Örökség (színmű, Pest, 1845); Nőtelen férj (színmű, Pest, 1846); Beszélyek (Abafi Lajos életrajzi tanulmányával, Bp., 1875); Obernyik Károly szépirodalmi összes munkái (Sajtó alá rendezte és életrajzzal kiegészítette Ferenczy József, I – IV., Bp., 1878 – 79). – Irod. Moravcsik Géza: O. K. (Egyet. Phil. Közl., 1889); Faragó Márton: O. K. (Losonc, 1898); Luxemburger Irén: O. K. élete és munkái (Bp., 1929); Galamb Sándor: A magyar drámairodalom története (Bp., 1947); Hegedüs Géza-Kónya Judit: A magyardráma útja (Bp., 1964).
