Ódry Árpád
Ódry Árpád (Bp., 1876. szept. 25. – Bp., 1937. ápr. 5.): színész. ~ Lehel operaénekes fia. A színiak. elvégzése után 1898-tól Nagyváradon, Kolozsvárott, Debrecenben és Temesvárott játszott. 1904. szept.-ben a Vígszínház, 1905. febr.-tól a Nemzeti Színház tagja (itt Sardou Boszorkányában lépett fel először), 1923-tól örökös tagja, 1926-ban a Kisfaludy Társ. Shakespeare-bizottságának tagja. 1927-ben III. Richard (Shakespeare) alakításáért megkapta a Greguss-díjat. 1928-ban a Nemzeti Színház kamaraszínházának helyettes ig.-ja, majd a bp.-i Rádió dramaturgja és főrendezője, 1929-től a Színművészeti Ak. tanára, majd ig.-ja volt. 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban: Shakespeare: Téli rege, Schiller: Don Carlos, Ibsen: Hedda Gabler, Kis Eyolf, John Gabriel Borkman és Rosmersholm c. színműveit, de legszívesebben külföldi és m. kortárs szerzők darabjait: Shaw: Candida, Tanner John; Strindberg: Csöndes ház; Jules Romains: Diktátor; Harsányi Kálmán: Ellák. 1915-ben és 1927-ben a Magyar Színházban vendégszerepelt. Filmen is gyakran játszott, első filmszerepe 1916-ban A méltóságos asszony c. filmben volt. – Modern színészi stílusát az jellemezte, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan és pátosz nélkül játszotta. Beszédhibáját szívós akaraterővel leküzdve a modern m. színpadi beszéd mesterévé lett. Több mint kétszáz sokrétű szerepével nagy sikerrel lépett fel a Nemzeti Színházban. Főszerepeket játszott Molière, Beaumarchais, Schiller, Ibsen, Bourget, Hauptmann, Pierre Wolf, Bataille, Jules Romains, Hervieu- Brieux, Bésier, Maugham, Rice, Strindberg, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond, Hevesi Sándor darabjaiban. – F. sz. Kreon (Szophoklész: Oidiposz király); Haemon (Szophoklész: Antigoné); Shakespeare-szerepek: Paris (Romeo és Julia); Metellus Cimber (Julius Caesar); Petrucchio, Hamlet, Macbeth, III. Richard, Lear király, Othello, Leontes, Prospero; Tanner John (Shaw); Bánk bán (Katona); Biberach (Katona: Bánk bán); Tudós (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Petronius Maximus (Teleki: Kegyenc); Ádám és Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Kossuth Lajos (Herczeg: A híd). – Irod. Rédey Tivadar: Ó. Á. (Bp., 1942); Nagy magyar színészek (Bp., 1955); Mészáros Sándor: Ó. Á. (Bp., 1957); Ignácz Rózsa: Prospero szigetén (Színészportrék, Bp., 1960).
