Oláh Miklós
Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. jan. 10. – Nagyszombat, 1568. jún. 14.): esztergomi érsek. Apai ágon Havasalföldről Erdélybe származott román nemesi család sarja. II. Ulászló udvarában nevelkedett, majd 1516-ban egyházi pályára lépett. Pécsi, majd esztergomi kanonok, komáromi főesperes, 1526-ban II. Lajos kir., majd a mohácsi csata után özvegye, Mária kir.-né titkára. 1527-ben a kir.-nét Németalföldre kísérte, s 1542-ig ott tartózkodott. Hazatérve 1543-ban zágrábi, 1548-ben egri püspök. 1553. máj.-ban esztergomi érsek lett. Mint I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vm. főispánja, 1562-től egy ideig kir. helytartó. Az ellenreformáció érdekében 1561-ben betelepítette Mo.-ra a jezsuita rendet. Sokat tett a kat. egyházi élet és iskolaügy emelésére. 1558-ban ak.-i rangra emelte a nagyszombati káptalani isk.-t. Levelezésben állt kora humanistáival, Rotterdami Erazmus köréhez tartozott. Hungaria és Attila c. műve központjában Mátyás kir. áll. Fontos adatokat szolgáltatott Buda vára és Visegrád Mátyás-kori állapotáról. – M. Hungaria et Atila (Vindobonae, 1763, újból kiadta Juhász László, Bp., 1938); Oláh Miklós levelezése (Kiadta Ipolyi Arnold, Mon. Hung. Hist. II., 25. Bp., 1875). – Irod. Szemes József: O. M. (Esztergom, 1936), Schleicher Pál: O. M. és Erasmus (Bp., 1941).
